Ma ismét egy egyszerű hétköznap. Gondoltam még reggel. Bejövök, szétnézek a melóhelyen, elrendezem a dolgokat, kicsapom a rendszereket legelni, mint gondos rendszergazda, és várom a négy órát. Bevásárlás, ősöknél fele cucc lepakol, javított hw kiszállít. Tv, szunya.
De ez gyorsan megváltozott, mert gondolkodnom is kell, ami nem volt tervben. Reggel megnézem a leveleimet: haver, prog.hu, tesco szemét, … uff, mi az ott a végén?
Na, innen kezdődik az agyalás. Írt az említett csaj. Nem sokat: szia. az új számom: ………
Ennyi. Köszi. Na, akkor mi is van? 8, (nyolc) nap múlva ír, hogy van egy másik száma. Eddig ok, nem olyan net függő, mint én, tehát nem olvassa naponta 2-3 alkalommal a leveleit, csak hetente. Tegyük fel. Vagy nyaralt. Vagy… akármi. De.
Miért nem tudott egy információt is elcsepegtetni a levélben? Hogy, fú bocs, de nem tudtam volna amúgy sem menni. Vagy: köszi, de veled sehová. Esetleg: jaj, de kár, hogy most olvasom, szívesen mentem volna… :D De nem. Itt a számom. Az hogy hívj fel, vagy ne is keress… ? Semmi.
Na, kedves olvasók (tudom, nem sokan vagytok, megmondtam, hogy érdektelen leszek) szeretném, ha nyilatkoznátok. Kb. Ti is annyit tudtok, mint én. Most ez csak szórakozás, szívatás, bizonytalanság, vagy mi? Mert ok, hogy a férfinek kell meghódítania a nőt, de erre nem is kap lehetőséget, az szerintem elég egyértelmű. De itt nincs, ami egyértelmű lenne. Mert Ő sosem hív fel, sosem keres. Idáig ok, egye penész, láttunk már ilyet. De mikor én keresem, nem ér rá, nem jön. Na, innen meg egyértelmű. Aztán, mikor elkönyvelem, hogy mehetek a lecsóba, ír, hogy tessék, ez az új számom. Hm… Na, ezt a részét hová tegyem? Haverság? Sose ittunk együtt. Sose buliztunk együtt. Mint fent említettem. Csak volt egy közös melónk, aztán ennyi.
Szóval most törjem magam, vagy… de tudom, fel fogom hívni.
Elvégre mégiscsak hülye pasiból vagyok.
