És ez mindenkin meg is látszódik. Mert mi a fenét akar a magyar? Ajándékot, meg bulizni. Most rögtön, mert jön huszonhetedike, és akkor már késő. Meg jön elseje, és ismét menni kell melózni. Mert akkor jaj már, mi lesz itt? 2008. Ismét jön egy év, és nincs mit tenni, a bor tavalyi lesz, a barátnő régi, a buli meg fárasztó. Pénz meg nem lesz. De nem baj, vegyél fel hitelt, ha nincs miből bulizni, karácsonyozni, mert az kell neked, mert milyen jó. De mire rájössz, hogy azt vissza is kell fizetned, addigra már rég aláírtad, és el is költötted. Mert neked az a jó.
Az ünnep lényege már régen elsikkadt, de ha beletekint valaki a keresztény ünnepi időpontokba, összeveti a "pogány" ünnepekkel, meg fog lepődni. Pl. a nap-éj egyenlőségek, a téli-nyári fordulók? De nem is ez a lényeg. A lényeg az, hogy magyarországon 52% római katolikus, és ez az alig többség értékrendje már annyira bele van ivódva a mindennapi életbe, hogy észre sem vesszük. Ami persze ismét nem lenne baj, ha ezt élelmes kereskedők nem próbálták volna meg egyszerűen kihasználva a szeretet ünnepéből karácsonyfás-ajándékozós-hitelfelvevős ünnepet fabrikálni. De a gond nem velük van, hanem ismét egy réteggel, akik sajna ismét egyre inkább növekvő létszámban simán bedölnek nekik. És most gondolkozz el, te melyik réteghez tartozol? Aki inkább otthon fabrikál valami egyedit a családnak, vagy aki beugrik egy boltba, és hipp-hopp veszel valamit, esetleg olyat, ami teljesen felesleges, és annak aki kapja semmi szüksége rá? Vagy mert esetleg jó poén, és lehet, hogy nincs még neki otthon elég fatáblára írt nép bölcsessége? Vagy miért van késő január 5.-én ünneplni? Miért nem keresed fel a barátokat-szülőket pl. augusztus közepén, hogy csak beszélgessetek egyet? Miért ragaszkodsz annyira a naptárhoz? Ismét csak azt tudnám tanácsolni mindenkinek:
Gondolkozz, az még senkinek nem ártott!
