Elsősorban le kell szögeznem, hogy fergeteges volt. Jó, voltak hibái, de kevesebb, mint amennyi jó. Első körben a negatívum:
Lukács Gyöngyi, mint halottam, operaénekes. Nos, a hangja, (mármint a pontossága) ellen nem lehet szavam, (részint, mert nem vagyok vájt fülű,) csak az érthetőséget kellene még csiszolnia. Sajnos az ő "áriáinak" a szöveg 90%-a érthetetlen volt, a hang jó, de ez sajna nem kárpótolt a történet miatt. (Jó, tudom, nem most kell először megnézni)
A pozitívum: Minden egyéb. Külön szeretném kiemelni Nagy Ervin teljesítményét, aki egy lábsérülésnek köszönhetően csak mankóval tudott a színpadon lenni. De ott volt, méghozzá nem is hiába. A táncos részeit zseniálisan oldották meg, egy beugró táncos játszotta a másik felét... aki talicskán, illetve kerekesszékben tolta a színpadra, a közönség nagy derültségére. (És be is mutatta a darabon belül. Partnere, Peller Anna kérdi: Ő ki? Válasz: A komám! ) Ketten vittek egy szerepet, de zseniális volt.
A másik nagy bohóc is hozta a szerepét: Pindroch Csaba. Nos, ő Lehoczky Zsuzsával együtt jött a színpadra, nagy tapsot kaptak, megérdemelten. Pindroch nagyon "ott volt", mikor Lukács-al volt a színpadon, nem volt kérdés, ki a sztár.
Szerencsére az idő kegyes volt, az előadás zseniális. Megérte, ha jövőre is lesz jó darab, biztos megyek.
Nem a darabhoz tartozik, de a Szegedi színpadhoz: két éve, mikor voltunk, le tudtuk foglalni a jegyet, és ott délután a pénztárnál meg is lehetett venni. Most szerencsére vannak szegedi ismerősök, akik megvették a jegyet, mert a jegyek lefoglalva, de nem lehet ott megvenni, hanem csak előtte. Egy hónappal. Szegeden. Nos, végül is nincs messze, két óra autóval. :) Kicsit bosszantó, de megoldható
